2013. december 11., szerda

7.rész: Összeesküvés





Aoi egy nagyon rendes lány. Megismerkedtem vele és történetével és azt kell mondanom, hogy nagyon is hasonlít rám. Ő lett a jobb kezem és minden titkomat neki mondtam el. Ki képeztem és saját magamra kezdtem át formálni. Nem mondott nemet. Ebben nem voltunk hasonlók. De megtanítottam neki, hogy álljon ki, azért amiben hisz. Álljon ki, mert ha nem teszi, eltaposhatják. Airi nem volt ilyen elszánt, mint ő. 
• Asszonyom! 
• Leila.
• Leila. A kocsi kész. Mehetünk?
• Indulok. Kai? 
• Shizukával.
• Megyek, csak elköszönök tőlük. 
• Értettem. - meghajolt majd távozott. Felálltam én is. Összeszedtem a papírjaimat majd felvettem és Kaihoz igyekeztem velük. Shizukával játszott. Ilyenkor annyira békés. Ha rá nézzek nem azt a vérengző fenevadat látom, hanem az apát kinek mindennél fontosabb a lánya.
• Kai. Szívem. - oda sétáltam hozzá majd gyengéden átöleltem. Megpusziltam a nyakát. - Mennem kell. Itt vannak a papírok. Sorba vannak rakva vigyázz rá. Este itthon leszek.
• Hová mész? 
• Yokohama-ba. Tudod, van egy kis elintézni valóm. Siettek haza esküszöm csak ezt muszáj megcsinálnom.
• Leila. Nagyon szeretlek. 
• Én is téged. 
• Kérlek vigyázz magadra. Nem akarlak elveszíteni.
• Rendben. - megcsókolt majd ki kísért. Beültem a kocsimba és elhajtottunk. Nem hagyott egy gondolat nyugodni egész út alatt. Mi lesz velem, ha most meghalok? Lassan már véget kéne vetnem ennek az életnek, de hát még fiatal vagyok és Kazuya nem hiszem, hogy szívesen csinálná azt, amit én csinálok. Hisz nem is ért hozzá. Aoi az én emberem, de hát még azt se tudom Shizuka mire képes. 

Teltek múltak a napok és már alig akadt tenni valóm. Egyre többet voltam Kaival és a gyerekeimmel. Aoi nagyon jól fejlődik és már nem sokára munkába is állhat. Olyan mintha a harmadik gyerekem lenne. Nagyon megszeretem, és mindenemet rá bíznám. Épp Shizukával "verekedtünk" az udvaron mikor furcsa hangokat hallottam. Olyan volt mintha valaki betört volna hozzánk. 
• Shizuka menj a rejtekhelyre. Tudod mi a szabály. Három kopogás és én vagyok. Siess, szaladj. - elővettem pisztolyom és a ház felé tartottam. A szívem a torkomba kezdett el dobogni, ahogy az adrelarin a fejembe szállt. A hangok hirtelen elhallgattak majd sutyorgásra lettem figyelmes. 
• Ha anyámnak elmered mondani, kinyírlak megértettél?
• Gonoszak vagytok vele. Nem fogom engedni, hogy bántsátok. 
• Kell a helye. - hallottam meg Airi hangját. - Tartozik nekem. Apám szerette őt. 
• Hazudtál?
• Igen hazudtam. Apám azt hiszi útálom, de nem így van. Leilát útálom. Kazuya se nagyon kedveli ezért fogtunk össze. Tönkre fogjuk tenni. Megfizet mindenért. - nem tudtam tovább hallgatni. Ott hagytam őket. Most nem fogom megölni őket hisz Kazuya a fiam, de tudom, hogy mit kell tennem. Aoi? Hűséges lenne hozzám? Most már biztos vagyok benne ő lesz az utódom. Kegyetlen harcost fogok belőle faragni majd. Hisz ha megölnek engem rajta kívül nem lesz más aki leszámolna Kazuyával.



2 megjegyzés:

  1. Remélem minél elöbb megölöd ezt a kis csitrot, már tele van vele a hócipőm. Kazuyat remélem azért nem fogod bántani...hisz mégis csak a fia :(

    VálaszTörlés