2 rész egyben mert túl rövidek

13.rész: Bánt

Szét mardos a bűntudat. Nem kellett volna megtennünk, de mégis meg tettük azt, amiért a pokol leges legmélyén fogunk el kárhozódni. Felkeltem reggel majd egyenesen utam Airihoz vezetett. Bele itta magát az agyamba az a gondolat, hogy vajon mennyit szenvedhetett már. Tudtam jól, hogy nagyon sokat is, de nem voltam ennyivel megelégedve. Többet akartam. Azt akartam, hogy úgy szenvedjen, ahogy most én szenvedek. Elő vettem tőröm és felé sétáltam. Aludt. Nem érdekelt, hogy most aludt-e el vagy nem. Felpofoztam majd ijedten és kérdően tekintett fel rám. A szája be volt tömve, kezei az ágyhoz volt kötve ugyan úgy a lábai is. 
• Remélem jól aludtál. - oda sétáltam az ablakhoz és elhúztam a sötétítőt majd kinyitottam az ablakot. A nap édesen simogatta arcom a szellő pedig olyan volt mintha csókokat adna. Mintha éltetne. Felszedtem a földről a ruhákat majd elkezdtem összehajtogatni. Ő minden lépésemet követte mintha tudná, hogy valami rosszra készülök. Az összehajtott ruhákat letettem a fotelba majd visszasétáltam hozzá. - Tudod, csak egy gondom van. Te. Tönkre tettél mindent. Mi a fenéért kellett neked ide jönnöd? Ha otthon maradtál volna talán most nem lennél száz férfi ribanca. Remélem, az embereimmel elégedet vagy. Tudomásom szerint jó munkát végeztek veled, és ahogy végig nézzek, rajtad már látom is, hogy nem hibáztam, hogy rájuk bíztalak téged. Nyugi még van egy két ember, aki szívesen eljátszana veled ebben a két napban, de ha már nem lesz én is szeretném ki élni fantáziám egy két dologban. Nekem nem fog fájni csak neked. - ki vettem tőröm a tokjából majd leültem mellé az ágyra. Pengém hegyét a karjára tettem. - Utolsó lehetőséged van.
• Nem érdekelsz hülye ribanc. - adtam neki egy pofont. Pengém kezét egyre jobban nyomta.
• Azt hittem te és én jól ki fogunk jönni de, látom, hogy tévedtem. Nagyot csalódtam benned. Pedig benned is azt láttam, amit magamba láttam annak idején. A harc vágyat láttam fel csillanni szemedbe. Harc vágy volt benne valóban csak ellenem irányult ez a vágyad. Aljas áruló vagy.
• Halld, mit mondok neked. Ha most megölsz, akkor a fiad gyűlölni fog téged. Mérges szavai halálba fognak téged sorolni. Szitkozódva fog téged minden féle embernek elmondani vadidegeneknek. Harcot fog ellened indítani és te veszíteni fogsz, mert az anyai szeretetett nem fogod legyőzni. Ha életben hagysz? Én ezerszer erősebb leszek és majd én foglak legyőzni és halotti torod felett jókat kacagni. Döntsd, el mit akarsz. Rajtad áll. De bármit választasz te így is úgy is meghalsz. Vagy velem, vagy nélkülem, de én általam. 
• Nem félek tőled se a fiamtól. Nem vagy te olyan hatalmas, mint amilyenek hiszed magad. 
• Csak várd ki a végét. - kopogtak. 
• Főnök, Kai-san keresi önt. - felálltam lassan majd lehajoltam Airihoz. 
• Még visszajövök hozzád. - ki sétáltam az ajtón majd a szobám felé vettem az irányt. Ő már várt rám egy pohár whiskyvel. Mérges, és csalódott volt. Kétségbe esve járkált fel alá. - Kai. - alig mertem a szemébe nézni. Oda mentem hozzá majd gyengéden átöleltem. 
• Leila én, szeretlek téged, de ez így nem jó. Alig veszel rólam tudomást és tudom, hogy engem nem szeretsz és sose szerettél.
• Kai ez nem igaz nagyon szeretlek.
• Nem, nem. Szeretni szeretsz, de nem szerelemből. - ez igaz. Ezt érzem már nagyon rég óta. - Bele fáradtam, hogy úgy járkálok utánad, mint egy pincsi kutya, vagy mint a csaj a férje után. Tudom szívem, hogy téged a munkád éltet és tudom, hogy nem tudok ez ellen mit tenni. Nem akarlak megbántani, de meg kell értened, hogy így te is és én is szenvedek. Fontos vagy számomra. Kérlek, váljunk el és maradjunk olyan barátok, mint amilyenek régen voltunk. 
• Kai ezt most miért?
• Nem bírom tovább. Nekem ez így nem jó. Alig veszek részt az általad yakuza politikának nevezett dologban azt hittem az esküvő után, hogy majd minden együtt csinálok. Nem. Maradt minden. E miatt alig foglalkozol velem és a lányoddal vagy a fiaddal. Szerinted Kazuya miért fordult ellened? Pont ezért. Én, tényleg szeretlek téged tiszta szívemből. De meg kell értened nekem is vannak érzéseim. Szerelmes vagyok beléd, de nem bírom tovább… - meg puszilta a homlokom majd csöndben szó nélkül ki sétált az ajtón. 
• Ez mi a fene volt? - utána rohantam, de ő beült a kocsijába és elhajtott...

14.rész: Kai.

El fogom veszíteni. Komolyan gondolta. De nem tudja, hogy akár menyire bántottam a szívem másik felét ő alkotja. Annyi mindent tett már értem. Annyi kedves szava volt hozzám mikor mindenki engem taposott. Ott volt velem mikor T.O.P… Istenem mit tettem tegnap este. Nem lett volna szabad. Mar a bűntudat mintha só savval lenne szívem bekenve. Nem akarom ezt érezni. Kai olyan ártatlan és kedves velem. Kemény ő, de szíve mélyén nagyon kedves. Vele akarok lenni. Nem akarom elveszíteni. Szükségem van rá. Akarom őt. 
• Főnök a fiával baj van! - rohant be az egyik yakuza. Kérdés nélkül felálltam és rohantam utána. A szálláshelyükre vezetett. Kazuya arcát elárasztotta a düh és mindent mi útjába állt össze tört. Megölt pár emberem és a többiek pedig próbálták le fogni, de ő mintha pókokat pöckölne le magáról.
• Hozd ide a tömlőt! - szóltam a mellettem megszeppenve álló fiúnak. Még két ember segítségével ide hozta nekem majd megnyitották a vizet én pedig közéjük lőttem vele. A vízsugár szétválasztotta őket és a fiam is lenyugodott tőle. Elzártattam a csapot majd sorba állítottam őket. - Tehát szeretném tudni mi a fészkes, fenne, folyik itt? - nem szólaltak. - Valaki elmagyarázná? - a fiam válaszolt.
• Ezek a rohadékok mind megerőszakolták Airit. 
• Mit foglalkozol vele? Nem hallottad? Becsapott. Soha se szeretett és nem is fog téged.
• De szeret, én tudom jól.
• NEM!!! NEM SZERET!!! - ordítottam. - Saját szavaival mondta. Nem lehetsz ilyen idióta barom férfi létedre. Na, jó akkor egy kicsit képezzünk rajtad, hogy ne legyél ilyen nyálas. Fiúk a köteleket. Ti pedig ott szedjétek össze a hullákat és temessétek el őket. Fiam emlékszel, a töri órákra? 
• Miért? – kérdezte megszeppenve.
• Kedvenc témám a középkor. Nem érdekel, hogy a fiam vagy. - visszajöttek a kötelekkel. - Az oszlopokhoz. Kössétek a kezeit hozzá. Az egyiket az egyikhez a másikat a másikhoz. Jó szorosra. Na, fiam itt maradsz egyelőre két teljes napig. Vizet csak délután kaphat, egyszer. Ellenőrizni fogom. Remélem, ettől megjön az eszed és le fogsz higgadni. A korbácsot. Adjatok neki harmincat. Ha utána nem bír, magával nekem szóltok és kapni fog még harmincat, de most mennem kell. Kezdjétek. - hátat fordítottam és hallottam az ostor csattanását, majd ahogy a fiam feljajgat. Könny szökött a szemembe. Nem akartam, hogy idáig fajuljanak a dolgok. De most már tudom, hogy ki a hibás. Rohantam a házba Airi felé. Ahogy beléptem megfogtam a tőröm és bele vágtam egy erős mozdulattal a combjába. Felordított. Elő vettem a telefont és hívtam Kait. - Kai hozd a tűket és a füstölőt. - mérhetetlenül nagy düh volt bennem ez iránt a lány iránt. Legszívesebben megöltem volna most azonnal, de akkor nem szenvedne. Kai bejött majd látva, hogy dühös vagyok egy szót se szólt, csak adta amit kértem tőle. - Gyújtsd meg a füstölőt. - megtette majd a lány hónaljába nyomtam ő pedig ismételten ordított. Majd ezt csináltam minden érzékeny területtel…

Két óra kellett és megtört. Megtörtem. Bevallott mindent és most már egy kicsit boldogabb vagyok. 
• Te sose jössz ki a formádból. - jött oda hozzám Kai és elismerően nézett rám. 
• Miért? Miért mondtad nekem azt, amit mondtál? Én nem akarom, hogy itt hagyj. 
• Nem hagylak, itt csak tudom, hogy neked nem erre van szükséged. Tudom, hogy szeretsz, de be kell látnod minket a gyerekeken és a néha esti hancúrozáson kívül semmi nem köt össze. Fáj, de ez van. Tudom, hogy te is érzed ezt. Tisztában vagyok vele hisz nem vagy buta ember. Sajnálom, hogy így kellett lennie nem tehetek mást. Neked és nekem is jobb lesz így. 
• Talán igazad van, de én, szeretlek téged.
• Nem te még mindig YongGukot szereted.
• YongGuk??? Hogy jön ő ide?
• Mindenkiben őt keressed. Sokáig éltem melletted és ismerlek. Őt keressed, mindenkiben látom rajtad. A fiadat is azért hagyod sínylődni, mert ő is úgy járt, mint te YongGukkal vagy T.O.P-val. Nem akarod, hogy ő is olyan gyenge legyen, mint amilyen te voltál annak idején. 
• Ez nem igaz.
• De az. Tudom jól és te is tudod. Nem foglak el hagyni nyugodj meg, de ez nem állapot. Így csak szenvedünk, de legjobban én. Nem ilyen életet terveztem magunknak. Azt hittem ki fogsz szállni. Reméltem. Vagy ha nem is szállsz ki, de visszavonulsz, és a gyerekekkel fogsz foglalkozni. 
• Kai tudod, hogy nem ilyen egyszerű ez a helyzet. Szeretnék valami tekintélyt magamnak.
• De hisz van. Mindenki a te kívánságod lesi. Félnek tőled az emberek.
• Ez az, hogy félnek és azért tisztelnek. Én nem akarom, hogy félelemből tiszteljenek. - kopogtak.
• Asszonyom Kazuya-san beszélni akar önnel.